12. fejezet részlet

 Sziasztok!

Hoztam részletet a következő fejezetből. Már régóta vártatok erre, remélem :) Még nem fejeztem be, de ha minden jól megy az egész fejezet arról a napról fog szólni, ami gyökeresen megváltoztatta Adriana életét. Remélem, hogy a 11. fejezet is tetszeni fog :) 

Azért hoztam most ezt a részletet, mert van egy kis rossz hírem. A 12. fejezet csak július elején fog érkezni, ugyanis nyaralni megyek Spanyolországba :) Nem leszek gépközelben.  

Jó pihenést és véleményírást kívánok nektek :)

Puszi: Ginewra

"- Hagyja békén Harryt!  - ellenkeztem.

- Adriana! – szólt rám Harry és apa egyszerre. Elegem volt, hogy folyton gyerekként kezeltek. Ha nem akarok csendben maradni és megalázkodni, akkor nem teszem és kész.

Voldemort ezúttal rám nézett és elém lépett. Vékony hófehér ujjaival az arcomhoz ért és felemelte az államat. Nem tudom, hogy honnan szedtem a bátorságot, de szembe köptem. Apa rettegve nézett rám és megpróbált kitörni a kötelei alól, ahogy Harry is. Mindketten meg akartak védeni, de talán én voltam az egyetlen, aki tisztában volt vele, hogy semmit sem tehetnek.

Voldemort viszont nem dühödött fel, nem átkozott meg, nem ölt meg. Sőt… úgy tűnt, mint aki remekül szórakozik.

- Bellatrixra emlékeztetsz. Ismered Bellatrix Lestrange-t? Régebben Blackként volt ismeretes.

- Nem barátkozom halálfalókkal.

- Éppolyan határozott egyéniség, mint te. Éppolyan bátor és vakmerő. Éppolyan hűséges hozzám, mint ahogy te is a családodhoz. De mit ér a hűség? Ma még hozzájuk vagy hűséges, holnap pedig már hozzám.

- Miről beszél? – szisszentem fel. Egy pillanatig sem hittem volna, hogy életben akar tartani és engem akar halálfalónak.

- Mint már mondtam, én már választottam. Remek halálfaló lesz belőled, Adriana. Pompásan fogunk szórakozni, meglátod.

- A lányom nem lesz egy mocskos senkinek a szolgája! – üvöltötte apa magából kikelve.

- Nos, te már nem fogod látni. De épp ezért, beavatlak néhány dologba. Emlékszel még Sirius Blackre? Tudod, aki az Azkabanba rohadt meg néhány éve. Harrynek éppilyen sorsot szántam. Elrettentésnek. Vagy csak tartaléknak, ha a lány nem válna be. Az Azkaban után örömmel fog csatlakozni hozzám.

- Azt tehet velem, amit akar, de hagyja békén Harryt és Adrianát.

- Nem vagy abban a helyzetben Potter, hogy parancsolgass. Most pedig szórakozni fogunk. Szerinted Harrynek mennyi idő kell, hogy megöljön téged?"